A GIS és a BIM integrációja átalakítja az infrastruktúratervezés és kivitelezés világát

A GIS- és a BIM-adatok egyesítése olyan térinformatikai szemléletet ad épület és épített környezetünk tervezéséhez, amely biztonságosabb és intelligensebb épületek, utak és közlekedés megvalósításához vezet.

Az építőipar egyik komoly problémája, hogy a folyamat összes lépésében – az ütemezés, tervezés, kivitelezés és üzemeltetés fázisában – kritikus adatok vesznek el.

A valóság az, hogy például egy híd életciklusának fázisai között az adatmozgatáskor az adott adatok oda-vissza keringenek olyan szoftverrendszerek között, amelyek kizárólag a saját adatkészletüket ismerik fel. Az egyedi tervezőrendszerekbe történő adat betöltésekor, integrálásakor adatvesztés keletkezik ezért az adat annak gazdagsága – és értéke – lecsökken. Amikor egy projekt döntéshozójának a folyamat korábbi fázisából származó adatokra van szüksége, a tervezők és a mérnökök gyakran kénytelenek manuálisan ismét létrehozni az információt, és ez szükségtelen pluszmunkát jelent.

A jó hír, hogy a GIS (térinformatika) eddigi szokásai felborulni látszanak, és az ágazat egyre gyorsabb ütemben halad a 3D modellezés felé. Ez a fejlődés tükrözi azt az átalakulást, amelyen a tervezés és az építőipar is éppen keresztülmegy, ugyanis ezek az ágazatok is kezdenek áttérni 2D modellezésről a 3D BIM (épületinformáció-modellezés) rendszerekre. Ez pedig azt jelzi, hogy a GIS és a BIM egyetlen egységes környezetbe integrálódhat.

A GIS-adatok olyan térinformatikai elemeket és adatokat adnak hozzá a BIM tervezéshez, amely lehetővé teszi, hogy az utakat és hidakat hatékonyan, a valós környezetükbe helyezve tervezzék meg.
Létrejön a BIM/GIS szövetsége

Bár a GIS információira szükség van az utak, hidak, repülőterek, vasúti hálózatok és más infrastruktúrák megtervezéséhez és üzemeltetéséhez, a BIM-információ kulcsfontosságú e műtárgyak tervezésekor és kivitelezésekor.

A kettő együttműködése a BIM-modellekbe integrált térinformatikai szemléletet és látásmódot eredményezi. Ez például azt jelenti, hogy a GIS fontos betekintést nyújthat a tervezőknek az árvízveszélyes területekbe, és pontos információkkal szolgálhat, amelyek alapvetően kihathatnak egy műtárgy helyére, irányára vagy akár az alapanyagaira.

Pár szó a léptékekről: a GIS városi, regionális és országos léptékben működik, a BIM-adatok pedig egy meghatározott alakzat vagy műtárgy tervezésére és megépítésére vonatkoznak. Tehát a BIM-folyamattal objektumszinten tervezhet meg egy fizikai műtárgyat – ajtót, ablakot vagy falat. A GIS hozzáadásával ezt a műtárgyat egy nagyobb, intelligensebb valóságot modellező környezetben tervezheti és kezelheti. Az épületek egy adott földterülethez, közművekhez és utakhoz kapcsolhatók.

A BIM és GIS adatainak integrálása az terepi felmérési eszközök érzékelőiből begyűjtött adatokkal jobb úttervezéshez és -kezeléshez vezet.

Ha sikerül közös térképi és térbeli tervezési környezetet kialakítani és zökkenőmentesen mozgatja az információkat közöttük, kizárhatja az adatredundanciát. A BIM-folyamat jobb térinformatikai kontextussal bővítése azt eredményezi, hogy a projekt beruházója és kivitelezője jobb terveket kap, és pénzt is megtakarít.

Mivel a rendszer az összes információt a szereplők számára hozzáférhető adattárolási környezetben tárolja, az infrastruktúra- és épületprojektek döntéshozói a világ bármely pontjáról, bármilyen környezetből kezelhetik az adatokat, azonban mindezt az információt egyéb kontextusokban is fel tudják majd használni adatkonvertálás nélkül.


Vegyen részt októberi webes technológiai előadásainkon és ismerje meg, hogy a GIS és BIM hatékony integrálása optimalizált terveket, gyorsabb projektjóváhagyásokat, alacsonyabb költségeket, intelligensebb városokat és rugalmasabb infrastruktúrákat eredményez.

2020. október 27., 15 óra
BIM és GIS integráció: intelligensebb tervek, jobb eredmények
Előadók: Baranyi Péter és Maródi László
Regisztráció és további információ >>>


BIM + helyszíni és környezeti adatok = jobb tervek és hosszú távú megtakarítások

Függetlenül attól, hogy a fővállalkozó üzemi környezetben végzi az előregyártást vagy az építés helyszínén alakít ki egy „szabadtéri üzemet”, a hangsúly a logisztikai ütemezés javításán, a munkálatok időtartamának csökkentésén és a hulladék mennyiségének minimalizálásán van. A tér új dimenzióként való bevezetése ebbe az új, iparosított építészeti és infrastruktúra kivitelezési folyamatba az összes további projekt hatékonyságát növelni fogja.

Az Esri és az Autodesk fejlettebb szoftver-együttműködést igyekeznek kidolgozni a BIM- és a GIS-adatokhoz. Ez a közös adatstruktúrák és digitális adatmodellek létrejöttét fogja eredményezni, amely a különféle projektek valódi kontextusban történő, hatékonyabb tervezéséhez, megépítéséhez és üzemeltetéséhez vezet.

A „Hol” tudománya a kockázatelemzésben

Az újonnan épült utak, hidak és létesítmények hosszú távú értékének maximalizálása egyet jelent a jobb tervek leadásával, amelyek számos, a városokban kihívást jelentő fenntarthatósági és rugalmassági probléma megoldását segítik. Ehhez szükség van a BIM, a CAD és a GIS által biztosított térinformatika közötti dinamikus adatvesztés nélküli hatékony adatcserére és a digitális rendszerek összekapcsolására

Ha a digitális tervet valódi térben, a valódi földrajzi körülmények között helyezik el, azzal kizárható a tervezés és a kivitelezés számos kockázata. A nagyobb infrastruktúra-projekteket leginkább a tervezési és az engedélyezési folyamatok lassítják le, amelyekhez rengeteg társadalmi, gazdasági és környezeti hatáselemzés szükséges. A mérnökök és a tervezők az ilyen elemzések jelentős részét a tervezési folyamaton kívül végzik el térinformatikai adatok felhasználásával. Ilyen módon vizsgálják meg például az ártéri térképeket vagy keresik ki a föld alatt futó közműveket. Miért ne tervezhetnének hát a GIS- és BIM-adatok egyidejű használatával egy lépésben a integrált tervezés keretein belül?

Az utak és hidak hosszú távra való megtervezése a BIM, a CAD és a GIS közötti adatcsere optimalizálásával kezdődik.

A GIS és a BIM integrálása ugyanolyan hasznos egy adott műtárgy megépítését követően is. A létesítmények kezelőinek átadott végső adatok túlzott leegyszerűsítése helyett a GIS-hez csatlakoztatott rugalmas épület- és környező infrastruktúra modell az üzemeltetéshez szükséges összes információt tartalmazza. Az ügyfelek a az épület és épített környezet életciklusa során folyamatosan felhasználhatják ezeket az adatokat.

Például egy út üzemeltetése során kezelni kell a közműveket, korlátokat kell felszerelni, karban kell tartani az útburkolati jeleket és irányítani kell a karbantartó csapatokat. Vagyis rengeteg felújítás és helyreállítás történik. A GIS, a CAD és a BIM összekapcsolásával megszüntethetők a hibák és jobban üzemeltethető a rendszer. A technológiák és az információk ilyen egyesítése és egységes rendszerben összefüggésében történő elemzése fontos szerepet fog játszani a prediktív karbantartásban is.

Az adatkör bezárul

Az intelligensebb városok létrehozásához intelligensebb tervezési döntésekre van szükség. Ebben a BIM és a GIS összekapcsolása kulcsszerepet játszik. Gondoljon csak bele, hogy az ilyen  rendszerek integrálása mennyiben segítheti például az autonóm járművek fejlesztését is: az autók érzékelői folyamatosan gyűjtik a valós idejű információkat. A navigációhoz, a helyi geometria meghatározásához és az elektronikus horizontjuk kialakításához azonban nagyon pontos digitális térképre és térbeli modellekre van szükségük.

A GIS- és a BIM-adatok felhasználhatók a létesítményüzemeltetés és -kezelés során.

Ezt a digitális térképet és térbeli modellt – amelyet számítógépek képesek értelmezni – a legjobban úgy írhatjuk le, mint egy háromdimenziós autópályaterv-fájlt, amelyet a való világból származó térinformatikai adatokra képeznek le. Ahogy a jövőben fejlesztett autonóm járművek útgeometriai információkat – például útlezárásokat és átépítések miatti eltereléseket – gyűjtenek, képesek lesznek azonosítani a magas kockázatú területeket, ezt az információt pedig továbbítják azoknak a tervezőknek, akik megtervezik és karbantartják a későbbiekben megépülő utakat. Így a teljes folyamat zökkenőmentesebbé válik, és a közlekedési hatóságok is hatékonyabban fognak tudni reagálni, ha például egy útszakasz felújításra szorul.

A valós idejű érzékelőrendszerekből érkező, a földrajzi, valamint a modellből származó adatok összekapcsolása mindenkinek jobb rálátást biztosít. Ez pedig jobb infrastruktúra-tervezéshez vezet, bármekkora léptékű döntésekről legyen is szó.

Forrás: Autodesk blog


Lemaradt tavaszi előadás-sorozatunkról? Visszanézheti innovációs workshopunkat, ahol konkrét példákon keresztül mutattuk be, hogy miért hasznos és nélkülözhetetlen az önkormányzatok számára a térinformatika.

Regisztráció és további információ >>> https://gis.cads.hu/integralt-varosuzemeltetes-online-workshop-2/



Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen kattintás: legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!  

Kapcsolattartó:

Baranyi Péter
GIS üzletág igazgató