Meghatározó piaci szerep az e-közmű szektorban…

Az elmúlt néhány évben az egységes közműnyilvántartási rendeletnek (e-közmű) köszönhetően lehetőségünk nyílt arra, hogy jól megfigyeljük a közműszektorban uralkodó nyilvántartási állapotokat és segítsünk ügyfeleinket a kormányrendeletben előírt szolgáltatás kialakítására.

Mára nyugodt szívvel jelenthetjük ki, hogy a VARINEX Zrt az elmúlt években a megvalósított nagy számú sikeres e-közmű projektjeinek köszönhetően az egyik legnagyobb e-közmű szolgáltatást kialakító vállalatok közé tartozik. A több éves tapasztalatunknak és naprakész szakemberinek köszönhetően a közműszolgáltató szektor bármely szakági területén segítünk az e-közmű rendszerek kialakítását az adatintegrációtól a publikálásig.

Tapasztaljuk, hogy a mai napig sok kérdés és félreértés merül fel az e-közmű szolgáltatás kialakítás során. Megpróbáltuk hát összefoglalni, hogy milyen lépésekre van szükség és miben tud segíteni cégünk a közműszolgáltatóknak a zökkenőmentes megvalósításban és a szolgáltatás kialakításában.

Kormányrendelet és módosításai
  1. augusztus 29-én megjelent a Magyar Közlöny 2013. évi 142. számábanaz egységes elektronikus közműnyilvántartásról (továbbiakban e-közmű) szóló 324/2013 (VIII.29) kormányrendelet, ami megteremti a lehetőségét az e-közmű I. ütemeként megvalósuló „tájékoztató rendszer” kialakításának.A jogszabály 2013. november 1-jén hatályba lépett, miszerint a közműszolgáltatóknak adatot kell szolgáltatniuk a központi e-közmű rendszer felé.

A kormányrendelet és a hozzá tartozó ÁSZF (Általános Szerződési Feltételek) azóta többször is módosításra kerültek és 2017.júliusától a közműegyeztető rendszerként is működik!

Az e-közmű rendszer célja

Az egységes elektronikus közműnyilvántartás tájékoztató rendszernek több célja is van. Egyrészt egy új szemléletű, egységes szabályozáson alapuló információszolgáltatási rendszer kialakítása, másrészt a közművezetékek és nyomvonal jellegű építmények fejlesztéshez, – üzemeltetéshez, az építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez, valamint az építési beruházások és építőipari kivitelezési tevékenységek megvalósításához szükséges – közérdekből nyilvános adatainak egységes, elektronikus kezelése, azok megosztása, hozzáférés biztosítása a felhasználók számára.

Az e-közmű elektronikus, osztott relációs adatbázisokon megvalósuló lekérdezési rendszer, amely a közművezetékeket üzemeltetők nyilvántartásaira építve, internetes felületen a közművezetékek adatainak hozzáférését biztosítja a felhasználók számára. Tehát az e-közmű feladata információ szolgáltatása:

  1. a) helyrajzi szám alapján egy adott földrészlet közművezetékkel való ellátottságáról és azok elhelyezkedéséről,
  2. b) a közművezeték tulajdonosáról, üzemeltetőjéről és szolgáltatói engedélyeséről, továbbá azok elérhetőségéről,
  3. c) tájékoztatási szinten az állami adóhatóság részére, adóbevallást követő utólagos ellenőrzési tevékenységéhez.
1. ábra – Az e-közmű rendszer

A kormányrendelet módosításának köszönhetően a 2017-es évtől azonban a legnagyobb felhasználói kör a közműegyeztető felületet használja, hisz az év közepétől minden közműegyeztetési folyamat csak ezen keresztül történhet.

Miért volt szükség az e-közműrendszer bevetésére?

Tekintsünk egy kicsit vissza a múltba és nézzük meg, hogy korábban milyen komplex nyilvántartások léteztek is a közműnyilvántartás terén. Az 1990-es évek előtt nagyon komplex szabályozás működött elsősorban a 3/1979. „ÉVM utasítás a közműnyilvántartásról” szóló törvénynek köszönhetően. A szakemberek szerint ez Európában az egyik elismerten legjobb működő rendszere volt. Legfontosabb elemei az alábbiak voltak:

  • kötelező települési közműnyilvántartás vezetése,
  • kötelező alapja az állami földmérési alaptérkép,
  • kötelező közműszolgáltatói adatszolgáltatás,
  • nyíltárkos bemérési kötelezettség,
  • részletes szakmai szabályozás,
  • egységes közmű jelkulcs,
  • költségek megosztása a hatóság és az üzemeltető között.

A 90-es évek után elsősorban a közműcégek privatizációjának, az állam és közigazgatás átalakulásának, a jogszabályi környezet megváltozásának és a finanszírozási rendszer átalakulásának köszönhetően a jól bevált rendszer fenntartása kivitelezhetetlenné vált, minek következtében 2008. január 1.-én hatályon kívül is helyezték.

A 2008 utáni évek a „káosz” jegyében teltek, mert nem volt egységes műszaki és
jogi szabályozás, a különböző szervek által vezetett nyilvántartások egymáshoz nem kapcsolódtak, egyre több duplikált nyilvántartás látott napvilágot és egyértelműen kijelenthető, hogy az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások több esetben a mai napig hiányosak is.

A nyilvántartások pontatlansága, esetleges hiánya egyre gyakrabban vezet közmű átvágásokhoz, vis maior és katasztrófahelyzethez. Az ilyen váratlan helyzetek az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetése miatt a közfigyelem középpontjába kerülnek, de nem elhanyagolható a közműbalesetekkel járó kár mértéke és a felelősség kérdése sem. Az egységes szabályozáson alapuló, átlátható, pontos és naprakész közműnyilvántartással a balesetek és a katasztrófahelyzetek, illetve az okozott károk nagysága jelentős mértékben csökkenthető.

2. ábra – Közműegyezetés hiányából eredő hibák
Az adatszolgáltatás érintettei

Az e-közmű részére adatszolgáltatásra kötelezett a közművezeték elhelyezkedése tekintetében a közművezetékek üzemeltetője, amelynél az e-közmű által szolgáltatott adat elsődlegesen keletkezik és felelős annak naprakész nyilvántartásáért (továbbiakban: közművezeték üzemeltető), illetve az adatszolgáltatás érinti azokat az önkormányzatokat is, ahol elválasztott rendszerű csapadékvíz-elvezetés üzemel és azt az önkormányzat tartja nyilván.

Jelenleg kötelező előírás a következő területekre vonatkozik:

  • hírközlés,
  • szénhidrogén hálózat,
  • távhő,
  • villamos hálózatok,
  • vízellátás,
  • vízelvezetés.
Mikortól kell az adatszolgáltatást megkezdeni?

Az adatszolgáltatási kötelezettség megkezdése attól függ, hogy a közművezeték üzemeltető milyen minőségű adatokkal rendelkezik:

  1. Amennyiben már vannak digitális térképi adatai EOV koordináta rendszerben az adatszolgáltatást 2014. január 1.-től meg kellett kezdeni. Ez sajnos sok esetben nem történt meg. Egyrészt azért, mert a közművezeték üzemeltetők nem is tudtak a rendelet megszületetéséről, másrészt talán a kormányrendelet hatálybalépését követő határidő nagyon rövid volt a speciális adatbázis, a megfelelő szoftver és hardverkörnyezet kialakítására. Az is igaz, hogy sok közművezeték szolgáltató elhallgatta a valós meglévő adatbázisok meglététét és szolgáltatás megkezdését próbálja kitolni a rendeletben meghatározott későbbi dátumok valamelyikére.
  2. Amennyiben van digitális térképi adat, de azokat nem EOV koordináta rendszerben tartják nyilván az adatszolgáltatást 2015. január 1.-től kell megkezdeni.
  3. Ha nem áll rendelkezésre digitális adat, akkor legkésőbb 2017. január 1.-e a határidő.

A fenti dátumokból jól látható, hogy legkésőbb 2017. január 1. után minden közműszolgáltatónak meg kell kezdeni az üzemeltetésében lévő teljes vezetékhálózat szolgáltatást, még akkor is ha az jelenleg papíron van – vagy nincs – felmérve. Ez természetesen hatalmas munkát és költséget jelent azon üzemeletetők számára, ahol a naprakész digitális nyilvántartás még gyermekcipőben jár.

Milyen adatot kell küldeni e-közmű felé?

Az, hogy milyen adatot kell az e-közmű rendszer felé küldeni a kormányrendelet mellékletei tartalmazzák:

  1. Naprakész Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV) vezetett szakági nyilvántartást a kötelező metaadatokkal kell kiegészíteni.
  2. Az újonnan létesült közművezeték csak a geodéziai bemérést követően kerülhet be a szakági nyilvántartásba, melyet 15 napon belül nyilvántartásba kell venni és biztosítani kell az e-közmű részére történő adatszolgáltatást.
  3. Minden év március 31-ig az e-közműt üzemeltető szervezet részére meg kell küldeni a közművezeték üzemeltető által lefedett települések listáját.

A fentiekből egy nagyon fontos részt mindenképpen szeretnék kiemelni. A rendelet szerint közmű vezetékre üzemeltetési engedély, illetve fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az adott vezeték megvalósulási állapotának felmérése nyíltárkos beméréssel megtörtént, valamint a kérelmező az engedély kérelemhez csatolja az üzemeltető igazolását a közmű vezeték beméréséről, a nyomvonal ellenőrzéséről, minősítéséről és nyilvántartásba vételéről.

A közművezeték üzemeltetőnek a jogerős használatba vételi (üzemeltetési) engedély közlését követően 15 napon belül gondoskodni kell a nyilvántartásba vett közművezeték e-közmű részére történő adatszolgáltatásáról. Ebből az következik, hogy az újonnan létesített közművezetékre vonatkozóan meg kell kezdeni a szolgáltatást a központi e-közmű rendszer felé minden esetben, miközben elképzelhető, hogy a meglévő (teljes) hálózata csak később (pl. 2017 január 1.- után) kerül publikálásra, mert az digitális nem áll rendelkezés vagy nem EOV koordináta rendszerben van.

3. ábra – Új közművek adatainak szolgáltatása 2014. január 1.-től
Milyen formában kell az adatokat küldeni?

A közművezeték üzemeltetőknek adataikat Web Map Service (WMS) és Web Feature Service (WFS) szolgáltatásként kell az e-közmű felé szolgáltatnia. A WMS szolgáltatás feladata, hogy a térképet HTML-ben megjeleníthető, georeferált raszter fájllá (JPEG, PNG, GIF) konvertálja.

A WFS szolgáltatás szintaxisát és működését tekintve nagyban hasonlít a WMS-re, feladata azonban nem a térkép megjelenítése, hanem a térinformatikai objektumok adatainak és tulajdonságainak lekérdezése. A lekérdezések xml formátumú eredményeinek segítségével lehetőség van különböző térinformatikai elemzések kliens oldali végrehajtására.

4. ábra – WMS/WFS működési elve

Mint a kormányrendeletből is kitűnik, nem olyan egyszerű adatszolgáltatási kötelezettségről van szó, ahol elegendő egy DXF vagy DWG állományt e-mailben időnként elküldeni vagy lemezen átadni. WMS és WFS szolgáltatást kell nyújtani, ami egységes formátumot és szerverről történő publikálást jelent térinformatikai rendszertől függetlenül. A közművezeték üzemeltetőnek tehát fel kell állítani egy olyan térinformatikai szervert, ami a saját térképi adatait és hozzá kapcsolt metaadatokat folyamatosan a hét minden napján, a nap 24 órájában publikálni tudja az e-közmű fogadó felé.

Egy ilyen rendszer kialakítása a következőképpen történhet:

  1. lépés – térképi adatok megfelelő formátumba történő konvertálása desktop térképészeti szoftver segítségével. Ez lehet meglévő digitális állomány átalakítása, ellenőrzése vagy papír alapú nyomvonalak digitalizálása is.
  2. lépés – kormányrendeletben megadott adatok (metaadatok) hozzárendelése a grafikus objektumokhoz.
5. ábra – Adatintegráció lépései

3. lépés – WEB-es publikálásra alkalmas szerver szoftverkörnyezet felállítása (WMS/WFS szerver).

4. lépés – térinformatikai adatok feltöltés desktop környezetből a WMS/WFS szerverre.

5. lépés – objektumok, térképek WMS/WFS publikációjának biztosítása az e-közmű felé.

6. ábra – e-közmű szolgáltatás térinformatikai rendszerből
Az e-közmű rendszer szoftverkomponensei

A megvalósításhoz szükséges szoftverkomponenseket két részre kell bontanunk. Az egyik csoportba tartoznak azok, amely az adatelőállításhoz szükségesek, a másikba pedig azok, melyek a publikációt biztosítják.

A fentiekben már említettük, hogy a WFS/WMS szolgáltatás kialakításához téradatbázis felépítése szükséges. A téradatbázisban a vezetékek vonal típusú objektumként jelennek meg, ezen objektumok attribútum (leíró) adataként tárolandók a vezeték adatai. Ehhez szükséges szoftver az AutoCAD Map 3D, mely lehetőséget biztosít a vezetékek szakaszok metaadatokkal történő kapcsolására és téradatbázisok előállítására (pl. SDF- Spatial Data File; SQLite, Oracle, stb.)

A publikáláshoz az LTK által javasolt GeoServert használjuk.

7. ábra – A közműhálózat AutoCAD Map 3D környezetben
Korszerű technológia, korszerű megoldások, gyors karbantartása és adatfrissítés

A VARINEX Zrt. kidolgozott olyan korszerű technologiára alapuló űrlapokat AutoCAD Map környezetbe, melyek segítségével a felhasználók hibamentesen dolgozhatják be a hálózataikat. Az űrlapok segítségével a felhasználók értékkészletekből választhatják az adatokat. A legtöbb kötelező mező kitöltését pedig automatizmusok segítik. Az űrlapok hátterében egy SQLite téradatbázis jön létre, mely már önmagában publikálásra alkalmas.

8. ábra – A közműhálózat kezelése ŰRLAP technológiával Map 3D környezetben
Automatikus adatmásolás és frissítés

Az AutoCAD környezetben előállított adatokat valahogy fel kell juttatni a publikáló szerverre.

Majd itt fel is merül egy kérdés, hogy hol van, hol legyen a szerveren? A közműüzemeltető cégek nem biztos, hogy fent tudnak tartani egy szervert erre a célra. Nem beszélve arról, hogy a kormányrendet 99.7%-os rendelkezést ír elő, ami az jelenti, hogy a hét minden napján a nap 24 órájában az adatokat bárhonnan le kell tudni kérdezni. A VARINEX Zrt. ezért felállított egy olyan biztonságos szerverkörnyezetet amit a közműszolgáltatók bérelni tudnak. A biztonságról és a gyors adattovábbításról mi gondoskodunk. Az adatok frissítést pedig saját fejlesztésű programjainkkal Tőlünk függetlenül a felhasználók el tudják végezni.

9. ábra – Adatfrissítés folyamata
E-közmű elérhetősége, felülete

Az e-közmű szolgáltatás kialakítására a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft.-t bízták meg. A rendszert bármely magyar állampolgár elérheti, aki rendelkezik ügyfélkapus belépéssel. Erre elsősorban nemzetbiztonsági okokból volt szükség.

A tervezők számára készült egy külön bejelentkezési felület. A megfelelő mérnökkamarai jogosultság ellenőrzését és a rendszerhasználati díj befizetését követően ők le is tölthetik az adatokat vektoros rajzi formátumban.

Ez a tervezéstámogató rendszer mára nagyon népszerű lett a tervezők körében, mert a tervezéshez és közműegyeztetéshez szükséges valós adatokat gyorsan szerezhetik be és használhatják fel a további munkálatokhoz.

A megjelenítéshez csak egy WEB böngészőre van szükség. A település nevének megadását követően látható a közművezeték üzemeltetők neve, elérhetősége, ügyfélszolgálataik adatai és amennyiben feltöltötték a vezeték hálózat és egyéb közmű objektumok geometriáját, akkor az is. Bizonyos lépték alatt a Földhivatali alaptérkép is rendelkezésre áll, ami WMS rétegként jelenik meg a rendszerben negyedéves frissítési ütemekben, ezt a HRSZ vagy postacím megadását követően érhető el.

VARINEX e-közmű+

Kössük össze a kötelezőt a hasznossal. Talán értelmezhetnénk így is az e-közmű kormányrendelet által ránk rótt feladatot. Ha ezeket az adatok úgy is elő kell állítani, miért ne csinálhatnánk belőle olyan térinformatikai felületet, amit saját belső vállalati munkatársaink is ki tudnak használni. A felruházott vezetékhálózat kiegészíthető további objektumokkal (aknák, oszlopok, szerelvények, stb.) így biztos alapot építhetünk egy későbbi műszaki nyilvántartó térinformatikai rendszer felé.

A VARINEX Zrt. ennek alapjait már a szolgáltatások kialakításának első lépésében a felhasználók felé tárja. Olyan felületet adunk az e-közmű mellé mely, mint alap térinformatikai rendszer, a MapGuide Open Source funkcionalitásait kihasználva web-es környezetben biztosítja a vállalaton belüli adatpublikációt. Megoldja az adatok lekérdezésének, nyomtatásának problémáját és gyors megbízható navigációs felület biztosít.

Így, az e-közmű rendszerink kialakítása során a következő plusz szolgáltatásokat biztosítjuk alapárban:

  • kapcsolható, tematizálható rétegstruktúra,
  • Google, Bing, Open Street Map alaptérképek integrációja,
  • Google Streetview,
  • Google alapú cím keresés,
  • intelligens, felhasználó által állítható nyomtatási funkciók,
  • szűrés, lekérdezés, adatkigyűjtés,
  • távolság, terület mérés,
  • tetszőleges rétegstruktúrával történő kiegészítés lehetősége,
  • gyors adminisztrációs felület,
  • felhasználói kézikönyv.
10. ábra – VARINEX e-közmű+ felülete
Referenciák

A VARINEX Zrt. referenciái szinte mindegyik szakterületre kiterjednek, így bátran állíthatjuk, hogy a hírközléstől, víz-, szennyvíz hálózat szakágon át a távhőhálózati rendszerek kialításában „otthon vagyunk”.

Távhő:

  • Bakony Erőmű – Ajka
  • Cellenego Kft. – Celldömölk
  • Csornahő Kft.
  • Distherm Kft. – Nyergesújfalu
  • Duna Center Therm Kft. – Paks
  • Eger Vagyonkezelő Kft.
  • Érdhő Kft.
  • Gödöllői Távhőszolgáltató Kft.
  • Győrszol Zrt.
  • Kapuvári Hőszolgáltató Kft.
  • Komlói Fűtőerőmű Zrt.
  • Mohács-Hő Hőszolgáltató Kft.
  • Oroszlányi Szolgáltató Zrt.
  • Ózdi Távhő Kft.
  • Primer Ajkai Távhőszolgáltatási Kft.
  • Promtávhő Kft. – Dorog, Esztergom
  • Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft.
  • Régióhő Kft.
  • Salgó Vagyon Kft.
  • Szentlőrinci Közüzemi Nonprofit Kft.
  • Széphő – Székesfehérvári Épületfenntartó és Hőszolgáltató Zrt.
  • Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft.
  • T-Szol – Tatabányai Szolgáltató Zrt.
  • Tata Energia Kft.
  • Városi szolgáltató Nonprofit Zrt. – Szentendre
  • Városgongozási Zrt. – Gyöngyös
  • Városüzemeltető és Fenntartó Kft. – Mosonmagyaróvár
  • Veolia Energia Magyarország Zrt.

Hírközmű:

  • Vidanet Zrt.
  • Antenna Hungária Zrt.
  • Nokia Solutions and Networks TraffiCOM Kft.
  • Digi Távközlési és Szolgáltató Kft.
  • Novotron Informatikai Zrt.
  • Nánáskábel Kft.
  • Satelit Kft.
  • Lát-Sat Kft.
  • Opticon Telekommunikációs Hálózati Szolgáltató Kft.
  • FCS Group Kft.
  • Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
  • Szarvasi Általános Informatikai Kft.
  • Novi-Com Kft.
  • NET-TV Zrt.

Vízellátás/vízelvezetés

  • Vasivíz Zrt.
  • BÁCSVÍZ Zrt.
  • ÉDV – Északdunántúli Vízmű Zrt.
  • Pannon-Víz Zrt.
  • Érd és Térsége Regionális Viziközmű Kft.
  • Aqua Szolgáltató Kft.
  • Soproni Vízmű Zrt.
  • Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt.
  • Pápai Víz- és Csatornamű Zrt.
  • Győr-Szol – Csatorna
  • Tiszántúli Regionális Vízművek Zrt.
  • Daköv Kft.
  • DMRV – Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.
  • DRV – Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.

Elektromos

  • NRG Services Kft.

Gáz:

  • Flaga Gáz Kft.
Elvárások az e-közműtől

Az 1985-óta szinte változatlan gyakorlat alapján kialakított és működtetett közműnyilvántartások térképi alapját különböző minőségű és felbontású analóg és digitális térképek alkotják. A nyilvántartások nem használják ki az infokommunikációs eszközök által kínált mai technikai lehetőségeket, valamint a megmaradt jogi eszközök előírásai sem koherensek az adatgyűjtés és adatszolgáltatás vonatkozásában.

A jelenlegi gyakorlathoz képest az új szabályozó rendszer jelentős paradigmaváltást fog jelenteni a nyilvántartások kialakításában, vezetésében, és az adatszolgáltatásban. A szabályozási elveknek megfelelően kialakított e-közmű információs rendszer használata az érdekeltek (tervezők, hatóságok, nyilvántartásra kötelezett közszolgáltatók) részére kötelező érvényű, ezáltal transzparens és ellenőrizhető adatgyűjtést, változásvezetést és adatszolgáltatást eredményez.

Az e-közmű rendszer biztosítani fogja a szakági nyilvántartásokban kezelt adatok közcélú felhasználást, s emellett alapot teremt a többszörös adatgyűjtés kiküszöbölésére. A meglévő nyilvántartások a valós állapot közötti különbségek miatti hibák bejelentésének kötelezettségével növekszik a rendszer pontossága és megbízhatósága, ami alapja a rendszer közhitelességének.

Az e-közmű információs rendszer bevezetésével hatékonyabbá válik az önkormányzatok településüzemeltetési feladatainak ellátása. A többszörösen nyilvántartott adatok és a nyilvántartások átfedésének kiküszöbölésével jelentős állami, illetve önkormányzati forrás lesz megtakarítható. A közműbalesetekből származó közvetlen és közvetett károk jelentős mérséklődése prognosztizálható.

A közhiteles adatszolgáltatásnak köszönhetően csökkennek a hatóságok adminisztratív terhei, ami a beruházások engedélyezésének gyorsítását fogja eredményezni, illetve megteremti az kivitelezések terveknek való megfelelőségének hatékony ellenőrzését

Végső soron javítja a nemzeti versenyképességet és a közigazgatás minőségét, csökkenti a bürokráciát.