Áttekintés

Az elmúlt 6 évben lehetőségem nyílt arra, hogy jól megfigyeljem a közműszektorban és köztük jelentős mértékben a távhőszektorban uralkodó nyilvántartási állapotokat. A távhő piac 40%-át végig járva elmondhatom, hogy jól kialakul bennem a kép és megfogalmazódott az a sokszor elszomorító valóság, ami a szektort jellemezte. Az egységes közmű-nyilvántartási rendelet (továbbiakban e-közmű) bevezetését követően lépéskényszerbe kerültek a távhő üzemeltetők is. A legtöbbjük sokszor fejből, emlékekből, papír alapú térképekből és az esetleges hibák feltárásának eredményéből tudták, hogy egyáltalán mi is van a birtokukban.

Az e-közmű bár sokak fejében egy kötelező kényszerként fogant meg, jelentős változást hozott az üzemeltetők életében. Talán sokakban még most sem tudatosult, hogy milyen értéket kaptak a rendelet kapcsán. Tudat alatt jött létre egy egységes műszaki nyilvántartási alap, egy térinformatikai adatbázis, mely a földben rejlő infrastruktúrát adatokkal ruházta fel. Ennyi elég vagy tudunk-e tovább lépni? Megelégszünk-e azzal, amink van vagy kihasználjuk eme modern nyilvántartásban rejlő lehetőségeket? Rajtunk múlik!

Ha szeretnénk megkönnyíteni mindennapi munkánkat, tudatosan gondolunk az utánunk következő Y és Z generációra akkor azt hiszem ez nem kérdés. Nem állhatunk meg ezen a „minimális”, kötelező szinten, hisz a műszaki nyilvántartások korát éljük. Egy olyan kort, amiben a modern számítógépes rendszerek lehetőséget biztosítanak az infrastruktúrát üzemeltető cég számára az általuk üzemeltetett vagyon felmérésére, összegzésére, annak elemzésére, a jelenük és jövőjük tervezésére. A felgyorsult világ gyors, gazdaságos és hatékony megoldásokat követel az üzemeltetés és tervezés területén is. Márpedig korszerű nyilvántartási rendszerek, folyamatosan karbantartott, naprakész adatok, adatbázisok, nélkül ez a feladat hatékonyan, gazdaságosan nem oldható meg. 

Miért volt szükség az e-közműrendszer bevetésére?

Ne haladjunk ennyire előre. Tekintsünk egy kicsit vissza a múltba és nézzük meg, hogy korábban milyen komplex nyilvántartások léteztek is a közműnyilvántartás terén. Az 1990-es évek előtt nagyon komplex szabályozás működött elsősorban a 3/1979. „ÉVM utasítás a közmű-nyilvántartásról” szóló törvénynek köszönhetően. A szakemberek szerint ez Európában az egyik elismerten legjobb működő rendszere volt. Legfontosabb elemei az alábbiak voltak:

  • kötelező települési közműnyilvántartás vezetése,
  • kötelező alapja az állami földmérési alaptérkép,
  • kötelező közműszolgáltatói adatszolgáltatás,
  • nyíltárkos bemérési kötelezettség,
  • részletes szakmai szabályozás,
  • egységes közmű jelkulcs,
  • költségek megosztása a hatóság és az üzemeltető között.

A 90-es évek után elsősorban a közműcégek privatizációjának, az állam és közigazgatás átalakulásának, a jogszabályi környezet megváltozásának és a finanszírozási rendszer átalakulásának köszönhetően a jól bevált rendszer fenntartása kivitelezhetetlenné vált, minek következtében 2008. január 1.-én hatályon kívül is helyezték.

A 2008 utáni évek a „káosz” jegyében teltek, mert nem volt egységes műszaki és
jogi szabályozás, a különböző szervek által vezetett nyilvántartások egymáshoz nem kapcsolódtak, egyre több duplikált nyilvántartás látott napvilágot és egyértelműen kijelenthető, hogy az adatszolgáltatásra vonatkozó előírások több esetben a mai napig hiányosak is. A nyilvántartások pontatlansága, esetleges hiánya egyre gyakrabban vezet közmű átvágásokhoz, vis maior és katasztrófahelyzethez. Az ilyen váratlan helyzetek az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetése miatt a közfigyelem középpontjába kerülnek, de nem elhanyagolható a közműbalesetekkel járó kár mértéke és a felelősség kérdése sem. Az egységes szabályozáson alapuló, átlátható, pontos és naprakész közműnyilvántartással a balesetek és a katasztrófahelyzetek, illetve az okozott károk nagysága jelentős mértékben csökkenthető.

Közműegyeztetés hiányából eredő hibák

Az e-közmű rendszer célja

Az egységes elektronikus közműnyilvántartás tájékoztató rendszer bevezetésének több célja is volt. Egyrészt egy új szemléletű, egységes szabályozáson alapuló információszolgáltatási rendszer kialakítása, másrészt a közművezetékek és nyomvonal jellegű építmények fejlesztéshez, – üzemeltetéshez, az építészeti-műszaki tervezési tevékenységhez, valamint az építési beruházások és építőipari kivitelezési tevékenységek megvalósításához szükséges – közérdekből nyilvános adatainak egységes, elektronikus kezelése, azok megosztása, hozzáférés biztosítása a felhasználók számára.

Az e-közmű elektronikus, osztott relációs adatbázisokon megvalósuló lekérdezési rendszer, amely a közművezetékeket üzemeltetők nyilvántartásaira építve, internetes felületen a közművezetékek adatainak hozzáférését biztosítja a felhasználók számára. Tehát az e-közmű feladata információ szolgáltatása:

  1. a) helyrajzi szám alapján egy adott földrészlet közművezetékkel való ellátottságáról és azok elhelyezkedéséről,
  2. b) a közművezeték tulajdonosáról, üzemeltetőjéről és szolgáltatói engedélyeséről, továbbá azok elérhetőségéről,
  3. c) tájékoztatási szinten az állami adóhatóság részére, adóbevallást követő utólagos ellenőrzési tevékenységéhez.

A kormányrendelet módosításának köszönhetően a 2017-es évtől azonban a legnagyobb felhasználói kör a közműegyeztető felületet használja, hisz az év közepétől minden közműegyeztetési folyamat csak ezen keresztül történhet már.

Az e-közmű rendszer

Milyen adatot kell küldeni e-közmű felé?

Az, hogy milyen adatot kell az e-közmű rendszer felé küldeni a kormányrendelet mellékletei és az ÁSZF tartalmazzák. Ami talán legfontosabb:

  1. Naprakész Egységes Országos Vetületi Rendszerben (EOV) vezetett szakági nyilvántartást a kötelező metaadatokkal kell kiegészíteni.
  2. Az újonnan létesült közművezeték csak a geodéziai bemérést követően kerülhet be a szakági nyilvántartásba, melyet 15 napon belül nyilvántartásba kell venni és biztosítani kell az e-közmű részére történő adatszolgáltatást.
  3. Minden év március 31-ig az e-közműt üzemeltető szervezet részére meg kell küldeni a közművezeték üzemeltető által lefedett települések listáját.

A fentiekből egy nagyon fontos részt mindenképpen szeretnék kiemelni. A rendelet szerint közmű vezetékre üzemeltetési engedély, illetve fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az adott vezeték megvalósulási állapotának felmérése nyíltárkos beméréssel megtörtént, valamint a kérelmező az engedély kérelemhez csatolja az üzemeltető igazolását a közmű vezeték beméréséről, a nyomvonal ellenőrzéséről, minősítéséről és nyilvántartásba vételéről.

A közművezeték üzemeltetőnek a jogerős használatba vételi (üzemeltetési) engedély közlését követően 15 napon belül gondoskodni kell a nyilvántartásba vett közművezeték e-közmű részére történő adatszolgáltatásáról. 

Sajnos jellegzetes probléma, hogy a távhőüzemeltetők ezen határidőket nem tartják be. A legtöbb esetben a rendeletben meghatározott határidőket jóval túl lépve kerülnek fel az e-közmű portálra az új nyomvonalak adatait, de vannak olyan szolgáltatók, akik évenként csak egyszer frissítenek. 

Új közművek adatainak szolgáltatása 2014. január 1.-től

Milyen formában kell az adatokat küldeni?

A közművezeték üzemeltetőknek adataikat Web Map Service (WMS) és Web Feature Service (WFS) szolgáltatásként kell az e-közmű felé szolgáltatnia. A WMS szolgáltatás feladata, hogy a térképet HTML-ben megjeleníthető, georeferált raszter fájllá (JPEG, PNG, GIF) konvertálja.

A WFS szolgáltatás szintaxisát és működését tekintve nagyban hasonlít a WMS-re, feladata azonban nem a térkép megjelenítése, hanem a térinformatikai objektumok adatainak és tulajdonságainak lekérdezése. A lekérdezések xml formátumú eredményeinek segítségével lehetőség van különböző térinformatikai elemzések kliens oldali végrehajtására.

WMS/WFS működési elve

Mint a kormányrendeletből is kitűnik, nem olyan egyszerű adatszolgáltatási kötelezettségről van szó, ahol elegendő egy DXF vagy DWG állományt e-mailben időnként elküldeni vagy lemezen átadni. WMS és WFS szolgáltatást kell nyújtani, ami egységes formátumot és szerverről történő publikálást jelent térinformatikai rendszertől függetlenül. A közművezeték üzemeltetőnek tehát fel kell állítani vagy bérelni egy olyan térinformatikai szervert, ami a saját térképi adatait és hozzá kapcsolt metaadatokat folyamatosan a hét minden napján, a nap 24 órájában publikálni tudja az e-közmű fogadó felé.

Egy ilyen rendszer kialakítása a következőképpen történhet:

  • 1. lépés – térképi adatok megfelelő formátumba történő konvertálása desktop térképészeti szoftver segítségével. Ez lehet meglévő digitális állomány átalakítása, ellenőrzése vagy papír alapú nyomvonalak digitalizálása is.
  • 2. lépés – kormányrendeletben megadott adatok (metaadatok) hozzárendelése a grafikus objektumokhoz.
Adatintegráció lépései
  • 3. lépés – WEB-es publikálásra alkalmas szerver szoftverkörnyezet felállítása (WMS/WFS szerver).
  • 4. lépés – térinformatikai adatok feltöltés desktop környezetből a WMS/WFS szerverre.
  • 5. lépés – objektumok, térképek WMS/WFS publikációjának biztosítása az e-közmű felé.

E-közmű elérhetősége, felülete

Az e-közmű szolgáltatás kialakítására a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft.-t bízták meg. A rendszert bármely magyar állampolgár elérheti, aki rendelkezik ügyfélkapus belépéssel. Erre elsősorban nemzetbiztonsági okokból volt szükség.

A tervezők számára készült egy külön bejelentkezési felület. A megfelelő mérnökkamarai jogosultság ellenőrzését és a rendszerhasználati díj befizetését követően ők le is tölthetik az adatokat vektoros rajzi formátumban (WFS).

Ez a tervezéstámogató rendszer mára nagyon népszerű lett a tervezők körében, mert a tervezéshez és közműegyeztetéshez szükséges valós adatokat gyorsan szerezhetik be és használhatják fel a további munkálatokhoz.

A megjelenítéshez csak egy WEB böngészőre van szükség. A település nevének megadását követően látható a közművezeték üzemeltetők neve, elérhetősége, ügyfélszolgálataik adatai és amennyiben feltöltötték a vezeték hálózat és egyéb közmű objektumok geometriáját, akkor az is. A Földhivatali alaptérkép és Ortofotó is rendelkezésre áll, ami WMS rétegként jelenik meg a rendszerben negyedéves frissítési ütemekben.

E-közmű tapasztalatai üzemetető szemszögből

Az e-közmű kormányrendelet, legfőképpen a bevezetést követő időszakban, mindenkinél más és más hatást váltott ki. Többé kevésbé elmondható, hogy a felhasználók akár tervezőkről, akár üzemeltetőkről legyen szó mára egyöntetűen azt állítják, hogy a közmű-egyeztetési folyamatok a rendszernek köszönhetően leegyszerűsödtek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a közmű-üzemeltetők is már olyan feltöltöttséggel rendelkeznek, hogy a rendszerből kinyerhető adatok valódi értéket képviselnek a tervezők számára.

Persze mint minden új rendszer bevezetése ez is áldozatokkal járt. A tervezőknek be kellett szerezni olyan szoftvereket, melyek fogadni tudják a térinformatikai adatokat. Az üzemeltetőknek egyrészt ki kellett tudni alakítani a saját téradatbázisaikat, másrészt alkalmazni vagy kiképezni olyan munkatársakat, akik a közmű-egyeztetési folyamatokat felügyelik. Egy nagyobb közművállalat esetében ez sokszor nem kevés idő, amit a napi munkaidőből kell kiszakítani. Sajnos nagyon sok kérelmező válogatás nélkül minden szóba jöhető közmű-szolgáltatót megjelöl, függetlenül a tényleges érintettségtől (amit az e-közmű a tervezési terület kijelölését követően automatikusan jelez), ezért nagyon sok felesleges idő megy el a nem érintett kérelmekre. Ez a korábbi, e-közmű előtti időkben egyáltalán nem volt jellemző. 

Az e-közmű rendszert a LTK folyamatosan fejleszti és próbálja a felhasználói igényeket kielégíteni. Annyi azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a kezdeti nehézségek ellenére sikeres projektről beszélünk, melynek továbbra is állítom, hogy az egyik legnagyobb értéke az, hogy a közműszolgáltatók rendbe tették a saját nyilvántartásaikat.

Továbblépési lehetőségek

Az egyre nagyobb mennyiségű digitális térképi és leíró adat kezelése korszerűbb technológiai megoldás bevezetését követeli meg. A szakági állományok döntő többsége még pár évvel ezelőtt is szinte csak papír alapon léteztek. Ezek továbbvezetése, pontosítása és sokszorosítása, az ebből történő adatszolgáltatás egyre nehézkesebb. A dinamikus adatnövekedés és a digitális állományok térhódítása szükségessé teszi az azokat megjeleníteni és kezelni képes szoftverek fejlesztését is. 

Az adatnyerés folyamata és jellege is sokat változott az elmúlt években. Régebben minimális mennyiségű külső forrásból (geodézia, tervező vállalatok) érkező digitális adat fogadására, tárolására és kezelésére volt szükség, addig mára szinte már csak ezzel találkozunk, hisz ezen beszállítók is teljesen áttértek a CAD rendszerek használtára. Az adatállományok bővülése mellett a térinformatikai alkalmazásokra épülő feladatok is jelentős fejlődésen mentek keresztül.

Míg kezdetben az elvárás főleg az analóg-digitális átmenet minél jobb és gyorsabb végrehajtása, illetve a műszaki nyilvántartás megoldása volt, addig mára sokkal összetettebb és nagyobb hozzáadott értéket követelő igények is megjelentek.

Manapság már szakági tematikus térképeket várnak el, valamint gyors és pontos adatszolgáltatásra, kimutatásokra, riportokra van szükség mind a belső, mind pedig a külső adatigénylők felé. Ez csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha a rajzi és az egyéb információkat egységesen tároljuk és kezeljük. Gyakorlatilag a tisztán szakági térinformatikai alkalmazások mellett megjelent egy vagyon alapú nyilvántartási igény is. Ez utóbbi kiterjed a műszaki objektumokra is (saját tulajdonú hálózati elemek, üzemeltetetésre átvett rendszerek, stb.).

A piacon léteznek távhőszolgáltatók számára fejlesztett műszaki nyilvántartására és dokumentumkezelésre készített térinformatikai alapú alkalmazások (továbbiakban MIR).

Ezek működhetnek WEB-es, vastag kliens (CAD) környezetben is. A legkorszerűbbek akár közvetlen minden többletmunka nélkül online képesek adatszolgáltatást biztosítanak a MEKH vagy az előzőekben sokat emlegetett e-közmű felé. 

A korszerű rendszerek napi használata nem igényel különösebb szakmai előtanulmányokat. Elérhető belső intranetes hálózaton, illetve szükség szerint akár interneten is. A rendszert egyszerre többen is használhatják, de az egyes adatérzékeny funkciók használata akár jogosultsághoz is köthető. A megoldás nemcsak a térinformatikai műszaki nyilvántartó adatbázis létrejöttét, hanem a változások folyamatos kezelését, rendezését és az informatikai támogatást is biztosítani tudja, továbbá a belső munkafolyamatokat (pl.: munkalapos feladatok) is kiszolgálja. 

A távhőüzemeltetők közül sokan használnak pénzügyi, vállalatirányítási, készletnyilvántartási vagy távfelügyelti rendszereket. Az ezekkel történő kapcsolódás szinte elengedhetetlen, hisz az ott rögzített adatokkal történő összekapcsolás még bővebb információhalmazt hozhat létre. A duplikált adattárolás megszűntetését adatszinkronizációs eljárásokkal kell megoldani, törekedni kell arra, hogy a különböző nyilvántartási rendszerek közötti átjárhatóság zökkenőmentesen működjön és a rendszerek funkcionalitásban ki tudják egészíteni egymást. A térinformatikai rendszer képes lehet arra, hogy egy térképi objektumra kattintva meg tudjuk tekinteni a más rendszerekben hozzákapcsolt adatokat, de ez a folyamat működhet fordítva is, azaz a kapcsolt rendszerekből kinyert adatok alapján jelenítjük meg a kívánt objektumot a térképen vagy a sematikus ábrán mutatva annak geolokációs elhelyezkedést. 

MIR-ERP kapcsolat

Mobil adatgyűjtési platform

Felmerül a kérdés, hogy nem lenne-e érdemes pénzt és időt megtakarítva felváltani a nehézkes papíralapú adatgyűjtést olyan hordozható számítógépekkel, amelyek a felmérések helyszínét térképen ábrázolják, rögzítik az adatgyűjtéshez szükséges aktuális pozíciókat és azokat a leíró adatokat, dokumentumokat, amelyek a mérésekhez kapcsolódnak?  

Az térképi megjelenítés lehetőséget biztosít arra, hogy mérési eredményeinket a képernyőn kézzelfoghatóan is megjelenítsük, akár on-line módon akár táblagép, mobiltelefon környezetben is. A nagy sávszélességű web elterjedésének köszönhetően közvetlenül férhetünk hozzá az élő térinformatikai adatokhoz. A papíron vagy elszigetelt adatbázisokban való tárolással szemben ez modern műszaki nyilvántartó rendszer a térinformatikai adatokat valódi értékkel ruházza fel, hozzájuttatva a felhasználókat a tereptárgyak gyors megkereséséhez, a térképen való kiválasztásához, a gyors és hatékony lekérdezéshez, listák és kiértékelések generálásához.

A GPS-vevővel végzett terepi adatgyűjtés spektruma kiszélesíthető, ha nemcsak a földrajzi pozíciót rögzítjük és kitöltjük az adatgyűjtő sablont. A beépített digitális fényképezőgéppel gyűjtött adatok integrálásával olyan gazdag térinformatikai adatbázis jön létre, amely támogatni tudja a földrajzi információkon alapuló döntéshozást is.

Egy lehetséges jövő a virtuális online közműhálózatról

Az eredmény

A téradatok kezelési folyamatainak központosításával lehetővé válhat, hogy mindenki naprakész adatokhoz juthasson, ezáltal meg lehet akadályozni az adatok következetlenné válását, az irodai és helyszíni munkák termelékenysége növekszik, a költségek csökkennek. A gyorsabb adatkezelés és adatbázis változás a szervezet minden szintjén kifejti jótékony hatását. A műszaki döntéshozók (igazgatóság, gazdasági döntéshozók, főmérnökök) számára – akik ma CAD technológiát nem feltétlenül ismerik – is azonnal elérhetővé válnak WEB-es felületen a hálózati- vagy áttekintő adatok. Eddig ezeknek az igényelt adatoknak, vezetői információknak az előállítása időigényes feladat volt, sok esetben, napok hetekbe telő adatbányászattal lehetett előállítani. 

Azáltal, hogy az adatok jobban hozzáférhetők nem csupán a döntéshozatal feltételei optimalizálódnak, hanem az ügyfelek (lakosság) számára is jobb szolgáltatást nyújthat a vállalat. Hatékonyabb és gyorsabb ügyfél-kommunikációra és eredményesebb lakossági szolgáltatói egyeztetésekre lesz lehetőség. Gondolunk itt elsősorban a karbantartási munkálatok kiértesítésére vagy az esetleges műszaki hibákból eredő szolgáltatás kiesés tájékoztatására.

A pontosabb nyilvántartási adatokkal egyszerűbben működhet a karbantartások és a rekonstrukciós munkálatok ütemezése, gyorsabb hibaelhárítás érhető el. Tekintve, hogy a rendszer használói hozzá tudnak férni akár az előzetes tervekhez és a meglévő hálózati elemekhez már a kivitelezés tervezése során és az építés közben egyaránt, ezáltal hatékonyan csökkenthetők az előre nem várt kockázatos események.

A cikk a MaTáSzSz blogján jelent meg.


Amennyiben szakmai ismereteit bővítené és elsőként szeretne hozzáférni a legfrissebb újdonságokról szóló hírekhez vagy cikkekhez, elég egyetlen kattintás: legyen tagja Facebook közösségünknek vagy iratkozzon fel Hírlevelünkre!  

Kapcsolattartó:

Cservenák Róbert
GIS rendszermérnök
+36 1 273 3420
+36 20 583 7292
cservenak@varinex.hu