Komplex, egyedi igényekre szabott megoldásokat és szolgáltatásokat kínálunk, amelyek keretében nagy hangsúlyt helyezünk az alapokra, a megfelelő digitális térképi és térinformatikai adatbázisok biztosítására, valamint a meglévő adatok integrálására.

Az elmúlt néhány évben, az egységes közműnyilvántartási (e-közmű) rendeletnek köszönhetően lehetőségünk nyílt arra, hogy közelebbről megismerjük a közműszektor, különösképpen a távhőszektor aktuális adatnyilvántartási helyzetét. Az e-közmű rendelet bevezetését követően lépéskényszerbe kerültek a távhőhálózatot üzemeltető vállalatok is.

A legtöbben csak emlékezetből, papír alapú térképekből és az esetleges hibák feltárásának eredményéből tudják, hogy mi van a birtokukban. Bár az e-közmű rendelet sokak számára kötelező kényszerként fogalmazódott meg, mégis jelentős változást hozott a műszaki nyilvántartásuk hétköznapjaiban. Talán sokan még fel sem ismerték, hogy milyen értéket kaptak a rendeletnek köszönhetően.

Akarva, akaratlanul azonban létrejött egy egységes műszaki nyilvántartási alap, egy olyan térinformatikai adatbázis, amely a földben és a föld felett rejlő infrastruktúrát leíró adatokkal is felruházta a térbeli elhelyezkedésük mellett.

A műszaki nyilvántartások korát éljük. Az egyre nagyobb mennyiségű digitális térképi és leíró adat kezelése korszerű technológiai megoldást követel.

Az egyre nagyobb mennyiségű digitális térképi és leíró adat kezelése korszerűbb technológiai megoldás bevezetését követeli meg. A szakági állományok döntő többsége még pár évvel ezelőtt is szinte csak papíron létezett. Ezek továbbvezetése, pontosítása, sokszorosítása, és az ebből történő adatszolgáltatás egyre nehézkesebb. A dinamikus adatnövekedés és a digitális állományok térhódítása szükségessé teszi a komplex adatok megjelenítésére és kezelésére képes szoftverek fejlesztését is.

Az adatnyerés folyamata és jellege is sokat változott az elmúlt években. Míg régebben minimális mennyiségű külső forrásból származó digitális adat fogadására, tárolására és kezelésére volt szükség, addig mára szinte már csak ezzel találkozunk, mivel a beszállítók is teljesen áttértek a CAD rendszerek használatára. Az adatállományok bővülése mellett a térinformatikai alkalmazásokra épülő feladatok is jelentős fejlődésen mentek keresztül.

Kezdetben főleg az analóg-digitális átmenet minél jobb és gyorsabb végrehajtása, valamint a műszaki nyilvántartás megoldása volt az elvárás, mára azonban sokkal összetettebb és nagyobb hozzáadott értéket követelő igények jelentek meg. Manapság szakági tematikus térképekre van szükség, gyors és pontos adatszolgáltatásra, kimutatásokra, riportokra, mind a belső, mind pedig a külső adatigénylők felé. Ez csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha a rajzi és egyéb információkat egységesen tároljuk és kezeljük. A tisztán szakági térinformatikai alkalmazások mellett megjelent a vagyon alapú nyilvántartási igény is, amely kiterjed a műszaki objektumokra is, mint pl. saját tulajdonú hálózati elemek, illetve üzemeltetetésre átvett rendszerek nyilvántartása.

A műszaki nyilvántartások korát éljük. Egy olyan kort, amiben a modern számítógépes rendszerek lehetőséget biztosítanak az infrastruktúrát üzemeltető cégek számára az általuk üzemeltetett vagyon felmérésére, összegzésére, elemzésére, a jelenük és jövőjük tervezésére. A felgyorsult világ gyors, gazdaságos és hatékony megoldásokat követel az üzemeltetés és tervezés területén is. Azonban korszerű nyilvántartási rendszerek, folyamatosan karbantartott, naprakész adatok, adatbázisok nélkül nem oldható meg hatékonyan és gazdaságosan ez a feladat.

Sokszor észre sem vesszük, hogy órákat töltünk el olyan egyszerű kérdések megválaszolásával, amelyekre egy modern digitális térinformatikai rendszerből pillanatok alatt választ kaphatunk. Egy naprakész nyilvántartási rendszerből megtudhatjuk, hogy mennyi vezetéket kell kicserélni egy meghibásodás során és mely ingatlanokat érint a javítás, illetve, hogy hol lehet olyan elzárásokat végezni a rendszerben, ami a lehető legkevesebb energiavesztéssel jár, és melyek azok az eszközök, amelyek üzemeltetése már gazdaságtalan a többszöri javítás miatt. Felbecsülhetetlen értékű az az információ is, hogy hogyan lehet egy rekonstrukció várható költségeit pontosan felmérni és tájékoztatást adni a felhasználóknak a tervezett beruházásokról, valamint az esetleges melegvíz vagy fűtési hő kieséséről.

 A megoldás

Kifejezetten a távhőszolgáltatók számára fejlesztettünk egy olyan térinformatikai alapú alkalmazást (MIR), amely alkalmas műszaki nyilvántartásra, dokumentumkezelésre, a munkafolyamatok támogatására, jelentéskészítésre és vezetői döntéstámogatásra is.

Nagy előnye a moduláris felépítés, a kötetlen, testreszabható adatmodell és a webes felhasználói kezelőfelület. A rendszer napi használata nem igényel különösebb szakmai előtanulmányokat, könnyen elsajátítható. Elérhető belső intranetes hálózaton, illetve szükség szerint akár interneten is. Egyszerre többen is használhatják, de az egyes adatérzékeny funkciók használata akár jogosultsághoz is köthető. A megoldás nemcsak a térinformatikai műszaki nyilvántartó adatbázis létrejöttét, hanem a változások folyamatos kezelését, rendezését és az informatikai támogatást is biztosítani tudja, továbbá a belső munkafolyamatokat (pl.: munkalapos feladatok) is kiszolgálja.

A nyilvántartási rendszer a különböző modulokkal bármikor kiegészíthető, bővíthető. Elkülönítettük a térképhez köthető elemeket és a részletesebb műszaki adatok nyilvántartását igénylő építményen belüli objektumok műszaki nyilvántartását.

A rendszer tervezésekor fontos szempont volt a pénzügyi keretek függvényében történő fokozatos bevezetés lehetősége. Tudjuk, hogy a távfűtést üzemeltető cégek nyilvántartásában szereplő adatok számos esetben különbözőek lehetnek, ezért szükség van az úgynevezett adatmodellek testreszabására. A már telepített rendszereknél kialakult adatmodellek viszont jó kiindulási adatnak tekinthetők és megkönnyítik az egyéni igények által megkívánt átalakítást. A rendszerben könnyen rögzíthetjük a vezetékhez, az ellátott épülethez, a hőközpontokhoz, hőfogadókhoz vagy az aknákhoz kapcsolódó adatokat, de a dokumentumkönyvtár segítségével akár teljes archívumokat is csatolhatunk az egyes elemekhez.

 A teljesség igényét kielégítve lehetőség nyílik a hőközponton, fűtőműben vagy hőfogadóban elhelyezkedő műtárgyak, berendezések és szerelvények rögzítésére is. A sematikus ábráknak köszönhetően átláthatóvá válik az építményen belüli objektumok kapcsolata. Jogosan merül fel a kérdés, hogy nem lenne- e érdemes pénzt és időt megtakarítva felváltani a nehézkes papíralapú adatgyűjtést olyan hordozható számítógépekkel, amelyek térképen ábrázolják a felmérések helyszínét, rögzítik az adatgyűjtéshez szükséges aktuális pozíciókat és azokat a leíró adatokat, dokumentumokat, amelyek a mérésekhez kapcsolódnak.

A térképi megjelenítés lehetőséget biztosít arra, hogy mérési eredményeinket közérthetően szemléltessük a képernyőn, akár online vagy táblagépen. A mobil, nagy sávszélességű internet elterjedésének köszönhetően közvetlenül férhetünk hozzá a naprakész térinformatikai adatokhoz. A papíron vagy elszigetelt adatbázisokban való tárolással szemben ez a modern, digitális műszaki nyilvántartó rendszer valódi értékkel ruházza fel a térinformatikai adatokat, hozzájuttatva a felhasználókat a tereptárgyak gyors megkereséséhez, a térképen való kiválasztásához, az egyszerű és hatékony lekérdezéshez, listák és kiértékelések generálásához.

A GPS-vevővel végzett terepi adatgyűjtés spektruma kiszélesíthető, ha a földrajzi pozíció rögzítése mellett kitöltjük az adatgyűjtő sablont is. A beépített digitális fényképezőgéppel gyűjtött adatok integrálásával olyan gazdag térinformatikai adatbázist hozhatunk létre, amely támogatni tudja a földrajzi információkon alapuló döntéshozatalt is.

A téradatok kezelési folyamatainak központosításával mindenki naprakész adatokhoz juthat.

A téradatok kezelési folyamatainak központosításával lehetővé válik, hogy mindenki naprakész adatokhoz jusson, és megakadályozható az adatok következetlensége. Növekszik az irodai és helyszíni munkák termelékenysége, csökkennek a költségek. A gyorsabb adatkezelés és adatbázis változás a szervezet minden szintjén kifejti jótékony hatását.

A műszaki döntéshozók – igazgatóság, gazdasági döntéshozók, főmérnökök – számára, akik a CAD technológiát nem feltétlenül ismerik, azonnal elérhetővé válnak webes felületen a hálózati vagy áttekintő adatok. Eddig, ezeknek az adatoknak, vezetői információknak az előállítása időigényes feladat volt, sok esetben hetekig tartó adatbányászattal lehetett csak előállítani. Azáltal, hogy az adatok jobban hozzáférhetők, nem csupán a döntéshozatal feltételei optimalizálódnak, hanem az ügyfelek és a lakosság számára is jobb szolgáltatást nyújthat a vállalat. Hatékonyabb és gyorsabb ügyfélkommunikáció és eredményesebb lakossági szolgáltatói egyeztetésekre lesz lehetőség. Gondolunk itt elsősorban a karbantartási munkálatok kiértesítésére vagy az esetleges műszaki hibákból eredő szolgáltatás kieséssel kapcsolatos tájékoztatására.

A pontosabb nyilvántartási adatokkal egyszerűbben működhet a karbantartások és a rekonstrukciós munkálatok ütemezése, gyorsabb hibaelhárítás érhető el. Mivel a rendszer használói már a kivitelezés tervezése és az építés során is hozzá tudnak férni az előzetes tervekhez és a meglévő hálózati elemekhez, hatékonyan csökkenthetők az előre nem várt kockázatos események.

“A változáshoz arra van szükség, hogy szervezeti és egyéni szinten is együttműködjünk, teret adjunk egymásnak, és merjünk nyitottak lenni az újra, a változásra. Olyan együttműködésre van szükség, amely közös felelősségvállalást, kölcsönös tiszteletet, nyitottságot és elfogadást, tiszta és egyértelmű kommunikációt jelent. A távhőszektor készen áll a megújulásra, a szektor egészére ható gyökeres változásra.”

Orbán Tibor a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke